2010. február 9., kedd

Melegem van, végre :)

Sikerült nethez jutnom, durva ez a függőség :) Azt nem tudom pontosan megmondani hol vagyok, de a Haiti határszélen (Hajnika, mielőtt aggódnál, nem nem lesz földrengés itt :) ), most itt töltünk egy éjszakát és holnap megyünk egy nagyon szép helyet megnézni, majd berajzolom térképen és felrakom, de most két óra alvás után alig látok, csak gyors helyzetjelentéshez van erőm. Már a repülőút érdekesen indult, nagyrészt dominikai utasokkal volt tele, mintha az egész egy nagy család lenne. Volt egy srác és egy csaj az előttünk levő sorban, aki max hangerőn beszélgetett, tapssal, dobogással és üvöltő röhögésssel kiegészítve, néha előrekiabálva a 20 sorral előrébb ülő haverjainak, hogy valami biztosan rendkívül vicces dolgot meg tudjon osztani velük. Szóval alvásról szó sem lehetett, pedig nagyon rám fért volna, de kb fél percnyi bosszankodás után átadtam magam a hangulatnak, és csak röhögtem én is rajtuk illetve velük. Mellettem egy luxemburgi srác ült, akivel kielemzetük a látottakat :) érdekes út volt.
A reptéren már várt az "idegenvezetőnk" és egy magyar házaspár, kb anyukám korabeliek akik velünk jönnek majd néhány programra. Ők már egy hónapja itt vannak, mindenki jót röhögött a télikabátunkon, most már én is viccesnek találom :)
Egy turisták által egyáltalán nem látogatott tengerparton ettünk, sült banánt és valami nagy kagylót összevágva, aminek a nevét nem jegyeztem meg. Finom volt nagyon. Utána elindultunk ide, a Haiti határ szélére. Jó sokáig utaztunk, és az autóban a légkondi kicsit felidézte a távolodó emlékeket a télről :) Az itten vezetési stílus leírhatatlan, az hogy szabályok nincsenek az erősebb győz még nem jellemzi teljesen a helyzetet. Az útból úgy kb fél méter hosszan és mélyen hiányoznak részek, a motoros tök sötétben lámpa nélkül megy, egy motoron kb hárman, vagy egy ember és keresztben egy élő, megkötözött disznó. Még szerencse, hogy nem vagyok félős, mert volt néhány fékezés és centikre elhúzó gyalogos vagy kamion :) Anyukám is jól bírta, egyszer sem sikított, szerintem tuti álmos volt :)
Lassan nekem is aludnom kéne, öregszem, kevés a két óra alvás :)
Pusszantás mindenkinek!

2 megjegyzés:

  1. Szia Mariann!

    Örülök, hogy szerencsésen megérkeztetek. :)
    Most már én is kezdek ám irigykedni, pedig most szombaton utazom. :)
    Sajnos nem is leszek netközelben, hogy olvassalak, de sok-sok képet várok ám és ha hazajöttem kifaggatlak minden egyes részletről.

    Sok-sok napsütést kívánok! Puszi!

    VálaszTörlés
  2. Hol vannak az új bejegyzések ? Persze, most hogy melegbenvagy már nem is írsz !

    VálaszTörlés